Ezerarcú ékszerek - Medusa expo, Párizs

Mindig úgy gondoltam, hogy az ékszerek nem csak egyszerű dísztárgyak, melyekkel magunkat ékesítjük, hanem ennél sokkal több szerepük és funkciójuk van az életünkben. A Maharadzsák kincseit bemutató kiállítás, melyet nemrégiben a Grand Palais-ban rendeztek meg, a fényűző és hatalmat közvetítő ékszerekre helyezte a hangsúlyt. (Itt tudod elolvasni róla korábbi cikkemet: katt.) Ezzel ellentétben a Modern Művészetek Múzeuma olyan tárlatra invitálja látogatóit, amely az ékszerek életünkben és társadalmunkban betöltött szerepének sokféleségét hangsúlyozza.

A párizsi Modern Művészetek Múzeuma az 1930-as évek építészetének egyik emblematikus palotája, amely a Champs-Elysées és az Eiffel-torony között, a Szajna partján helyezkedik el. Néhány méterre tőle található azaz alagút, amelyben húsz évvel ezelőtt Diana hercegné életét vesztette. Jó látni, hogy nincs az a párizsi eső, ami elriasztaná a megemlékezőket. Különösen most nem, ezen a kerek évfordulón. Általában az Eiffel-torony felől sétálok le a múzeumhoz, de ez alkalommal az alagút felől mentem. Átvágtam előtte néhány kisebb utcán a Champs-Elysée mellett, ezek különösen ilyenkor, a Fashion Week alatt, olyanok, mint egy film díszletei.

Modern Művészetek Múzeuma, Párizs (saját fotó)

A „Medusa” névre keresztelt kiállítás sokféle nézőpontból vizsgálja, mit is jelent az egyén és a közösségek számára az ékszer, illetve milyen társadalmi tabuk övezik azt. A királyi koronáktól egészen a punkok által viselt piercingekig, összesen több, mint 400 kiállítási tárgyon és mintegy 20 installáción keresztül nyerhetünk bepillantást a témába. Változatos ékszerek ezek: a klasszikustól a szokatlanig, a régitől a kortársig, a kézzel készülttől az ipari technológiával előállított darabokig. A tárlat négy témakör alapján vizsgálja az ékszereket: az identitás, az érték, a test és a rituálé szempontjából. A látogatók többek között, Pablo Picasso, Salvador Dalí par Henryk Kaston, Vivienne Westwood vagy épp Chanel, Boucheron és Versace alkotásokat csodálhatnak meg.

1.) Alexander Calder ékszer (1940 körül). Fotó: Evelyn Hofer (1976) © Estate of Evelyn Hofer

2.) Henryk Kaston reprodukciója Salvador Dalí egyik művéről: 18 karátos arany bross, rubinnal és gyönggyel (1970-80)

© Photo: Robin Hill

3.) Műköröm gyémánttal és fémmel (1953) © Mellerio

A kiállítás első szakaszában a személyiség és az önmeghatározás ékszerekhez való viszonya kerül előtérbe. Attól függően, hogy melyik korszakban, hol és ki viseli az adott darabot, más és más üzenet társul hozzá. Az ékszer lehet a hatalom, a gazdagság kifejezőeszköze, de egy kisebb közösséghez való tartozást is szimbolizálhat. Ezt szemléltetik a különböző politikai kitüntetések, jelvények, valamint a rapperek gyűrűi és a hippik láncai. Megfigyelhető az is, hogy míg a női ékszerek elsősorban a finomságra, a szépségre törekszenek, addig a férfiak számára készült darabok funkcionálisabbak és technikai jellegűek. Előbbieknél az ékszer a csábítás eszköze, míg utóbbiaknál a komolyságot, a hasznosságot jelképezi.

Vivienne Westwood korona, 2000-2001 őszi/téli kollekció © Vivienne Westwood Ltd

Fémből készült karkötő szörmével díszítve, Meret Oppenheim (1935) © Meret Oppenheim © ADAGP, Paris 2017

A tárlat második részében az ékszer, mint érték kerül nagyító alá, mely lehet vagyoni, esztétikai, alternatív vagy érzelmi is. A legtöbben a kreációt alkotó anyagok piaci árfolyama alapján ítélik meg mennyire „értékesek” az adott darabok. A kortárs tervezők, akik megfizethető vagy újrahasznosított anyagokat használnak, arra próbálják felhívni a figyelmet, hogy a mögöttes mondanivaló és az érzelmi jelentéstartalom legalább olyan fontos, mint a vagyoni érték.

Cartier nyakék: platinum, fehér és sárga arany, gyémánt, smaragd, zománc (1968) © Collection Cartier

Van Cleef & Arpels karkötő: gyémánt, rubin, sárga arany, platina (1959) © Van Cleef & Arpels

Ékszer és test: értelmezhető-e egy-egy darab önálló alkotásként is, vagy csak olyan tárgyként, mely egyetlen funkciója az egyén ékesítése? A kiállítás harmadik szakasza azt vizsgálja, hogy az ékszer puszta tartozék-e vagy annál több. Néhány kreáció, amely ugyan utal az ékszer eredeti funkciójára, a test díszítésére, mégsem hordásra készült, inkább műalkotásként kap értelmet. Ezek a darabok sokszor szándékosan túl nagyok, nehezek vagy ellenkezőleg, finomak és sérülékenyek. Mások a hatalom kifejezőeszközei önmagukban is, például a koronaékszerek, melyek az uralkodás intézményét képviselik. Ez a kiállítási szakasz foglalkozik az alkotások testhez való közelségével is. A klasszikus helyeken viselt (ujj, csukló, nyak) ékszerek mellett, láthatunk ruhába varrt darabokat vagy bőrbe helyezett piercingeket is.

Karl Fritsch Gyűrű: oxidált ezüst, drágakövek (2006) © Karl Fritsch © Collection Ville de Cagnes-sur-Mer

Victoire de Castellane nyakék: ezüst lakk, fehér arany, rubin, gyémánt, riolit (2010) © Erwan Frotin

Az utolsó nagy témakör a rituálék, a szokások és az ékszerek viszonyát járja körül. Felhívja a figyelmet arra, hogy egy-egy darab olyan hagyományokhoz kötődik, melyek erősítik a társadalom tagjai közötti összetartást. Néhány alkotást amulettként, talizmánként és egyéb szerencsehozó vagy védelmező mágikus tárgyként tartanak számon. Mások, mint a rózsafüzér, a kereszt vagy a buddhista imagyöngyök, vallási jelentéstartalommal bírnak. A kiállítás végén kaptak helyet azok a futurisztikus alkotások, melyek közös gondolkodásra hívják a látogatókat, az ékszerek jövőbeli alkalmazásáról.

Danny McDonald kistálymedál: polimer anyag, üveg (2005) © Courtesy of Ooga Booga / Danny McDonald (Mended Veil)

© Studio Sébert – Photographes

Ismeretlen alkotó - Memento Mori gyűrű: ezüst, arany, zománc, kristály (1730 körül) © KFAERBER

Borbély Gabriella, Párizs, 2017 október