Maharadzsák kincsei Párizsban

Jewellery Page
12 juin 2017
3 min de lecture

A napokban ért véget Párizsban, az az egyedülálló kiállítás, amely 270 rendkívüli alkotáson keresztül mutatta be az indiai ékszerek történelmének elmúlt öt évszázadát. A Grand Palais-ban berendezett tárlat felbecsülhetetlen értékű darabjai a mogul maharadzsák időszakától egészen napjainkig kalauzolták a látogatókat. A kiállított műtárgyak jelentős része Al Thani Sejk gyűjteményéből származott, de a Francia Nemzeti Könyvtár, a londoni British Museum, a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum, az oroszországi Ermitázs, és a londoni Victoria and Albert Museum, illetve több rangos magángyűjtemény is kölcsön adott darabokat erre az alkalomra.

Ékszerkiállítás a Grand Palais-ban (kép forrása: link - Didier Plowy pour la RmnGP)

Záhirud-Dín Bábur, közép-ázsiai uralkodó 1526-ban, törökökből és perzsákból álló hadseregével, meghódította Indiát. Az ő személyéhez fűződik a Mogul Birodalom létrehozása és egy olyan dinasztia születése, melynek neve elválaszthatatlanul összeforrott a gazdagsággal, a fényűzéssel: a lenyűgöző ékszerek és hatalmas drágakövek birtoklásával. A maharadzsáknak és feleségeiknek, a maharániknak meghatározó szerepük volt abban, hogy a nagy múltra visszatekintő dél-ázsiai ékszerművészet különösen kifinomult szintre fejlődött az elmúlt öt évszázadban.

Az ekkoriban készült darabok jellegzetessége a gazdag anyaghasználat: különböző fémekből, kristályokból és drágakövekből. Ezt részben magyarázza az is, hogy a térség mindig bőséges ásvány- és drágakőlelőhelynek számított. Az ékszerek és más értéktárgyak díszítésére, gyakran használták például a Dekkán-fennsíkról származó nagyméretű gyémántokat vagy a változatos színekben pompázó zafírokat, amelyeket Kasmír területéről szállítottak a Birodalomba. Népszerűek voltak az ékszak-afgáni Badakhshan tartományból érkező legfinomabb spinell ásványok is. Emellett a térségbe utazó kereskedők ceyloni és burmai zafírokat, rubinokat kínálták, valamint igazgyöngyöket hoztak magukkal a Perzsa-öbölből, illetve smaragdokat Kolumbiából.

Impozáns nyakék és karkötő (kép forrása: itt)

A lenyűgöző párizsi kiállítást hat kisebb egységre osztották. A terembe lépve dinasztikus ékszereket és drágaköveket láthattunk. A sokféle egyedi formára csiszolt gyémánt – melyek között kék és rózsaszín darabok is megtalálhatóak – meglepően nagyméretűek: egyik-másik akkora, mint egy kisgyerek tenyere vagy egy felnőtt ember kisujja. Szintén az első blokkban kaptak helyet a méregzölden csillogó, más-más módon vésett smaragdok is. Tovább haladva jáde kőből és hegyikristályból készült műtárgyakat csodálhattunk meg: fegyvereket és egyéb vadászatnál használt eszközöket. A gazdagon díszített tőrök kőmarkolatai leggyakrabban valamilyen állatformában végződnek. Például kos, bárány, oroszlán, ló vagy teve feje ismerhető fel ezeken a darabokon. A kiállítás harmadik szakaszában aranyozott, illetve zománcozott alkotások kaptak helyet. A lélegzetelállító turbándíszek, nyakékek, függők és karperecek mellett, többek között drágakövekkel borított aranyozott lábtartót, vízipipa-szipkákat, vázákat, dísztányérokat, tálakat és kanalakat láthattunk. Nagyon különleges darab volt például az a - gyémánttal és arannyal díszített - sakk-készlet, ahol a játékosok bábúit smaragd és rubin berakással különböztették meg.

Néhány ékszer és luxustárgy a kiállított darabok közül (képek forrása: itt, illetve ezen a linken)

A kiállítás negyedik részében koronaékszereket és királyi díszeket helyeztek el. Az uralkodók ezeknek a daraboknak a segítségével fejezték ki hatalmukat és jelezték társadalmi státuszukat. Az expo követő szakaszában a Cartier és más nagy európai ékszerházak alkotásait tekinthették meg a látogatók. Kezdetben a maharadzsák egyedi ékszereket vásároltak, majd később saját darabjaik átalakítását, felújítását is kérték a híres márkák alkotóitól. Emellett számos innovatív darab készült Európában az indiai hagyományok hatására. A kiállítás utolsó részében kortárs alkotások kaptak helyet. A leghíresebb ékszerházak művein különböző formákban figyelhető meg az indai befolyás. Ilyen árulkodó elemek például a drágakövek változatos alakja és mérete, valamint a tradicionális motívumok. A tárlatot ezenfelül néhány kisfilm egészítette ki, melyek bemutatták az ünnepi alkalmakon viselt hagyományos öltözékeket, díszeket és ékszereket.