Virág, amely nem hervad el

Szingapúr talán a legzöldebb és legtisztább metropolisz, ahol eddig jártam. A város híres arról, hogy odafigyelnek a környezetvédelemre és a fenntartható fejlődésre. Már a reptér termináljában feltűnt a rengeteg trópusi növény, aztán a taxiból figyeltem, hogy meglepően sok különböző gyümölcsfa és pálma van az utak mentén. Tetszettek a járda szélén szabadon nővő egzotikus virágok és az elképesztően nagy parkok. A zöldfelületek többsége eredeti, szinte teljesen érintetlen, trópusi erdő vagy más növénytakaró. Számomra Párizs után ez nagyon erős kontraszt, hiszen a francia fővárosban szinte az utolsó fa lombkoronáját is négyszögletűre vagy más rendezett formára nyírják, valamint az utolsó apró virágnak is szigorúan megkomponált helye van. Más trópusi nagyvárosokban se láttam még ehhez fogható mennyiségű és gazdagságú zöldterületet.

A városállam egyik jelképe, nemzeti virága az orchidea. Szingapúrban lépten-nyomon belebotlunk: akár szimbolikus jelképként, akár valódi virágként. Az egyedülálló Nemzeti Orchidea Park abban a hatalmas Botanikus-kertben található, amelyet nagy részben igazi őserdő alkot a városközpont közelében. Ez a világ legnagyobb orchidea kiállítása, ahol ennek a növénynek az összes létező fajtája megtalálható. Szingapúr a folyamatos orchideanemesítő kísérleteiről is világhírű.

Az orchidea virág Ázsiában - történelmileg, kulturálisan és vallásilag is - mélyen gyökerező és nagyon gyakori jelkép. Számtalanszor felbukkan a mai napig motívumként a térség irodalmában és képzőművészetében. Az első írásos feljegyzés erről a növényről Kínából származik. Az orchidea hosszú ideig csak a nemesség számára volt elérhető, mert nem volt gyakori növényfajta. Emiatt a gazdagság és érinthetetlenség egyik egzotikus szimbólumává vált. Japánban élt egy olyan tradíció, amely során a szamurájok bizonyíthatták bátorságukat és hűségüket: messzi útra indultak azért, hogy különleges orchideákat kutassanak fel, majd vigyenek el az uralkodó udvarába. Kínában és Kelet-Ázsia más területein, a holdújév ünnepén a gonosz szellemek elűzésére használták a motívumot. A konfuciánus korszakban a „nemes négy” növény egyikeként nevezték meg: a bambusz, a szilva és a krizantém mellett. A buddhizmusban tradicionálisan gyakran előforduló jelkép. A napokban eljutottam a kínai negyedben található buddhista templomba, ahol szintén több helyen is felfedeztem orchideákat. Például a főoltár két szélén gyönyörű lila színben pompáztak, de az épület legfelső szintjén kialakított kertben is rengeteg különböző fajtája megtalálható.

Cserepes orchideák az oltár két szélén a szingapúri kínai negyedben található, buddhista templomban (saját kép)

Különböző fajtájú orchideák a szingapúri kínai negyedben található, buddhista templomban (saját kép)

Jelképként nem csak Ázsiában jelent meg ez a virág. Már az ókori Görögországban is ismerték és varázserőt tulajdonítottak neki. Úgy tartották, hogy bizonyos részeinek főzetként való elfogyasztásával, hatással lehetnek a születendő gyermek nemére. Az aztékok is varázserejű italként használták, amely, hitük szerint, erőt és hatalmat adott nekik. Később, a gyarmatokról érkező egzotikus virág, a luxus és az elegancia jelképe lett, majd máig az maradt Európában.

Pár nappal ezelőtt, a fenntarthatóság jegyében épült Gardens by the Bay elnevezésű, több mint száz hektáros öböl menti parkban jártam. A világhírű Marina Bay hotel mellett található, futurisztikus épületekkel tarkított, különleges elrendezéssel kialakított táj számos látnivalót kínál. Sajnos még nem volt lehetőségem mindent megnézni, de az üvegházakba, a szállodába és a mellette található luxusplázába már eljutottam. A Flower Dome a világ legnagyobb üvegből készült növényháza, amely a mediterrán és a fél-száraz szubtrópusi területek növényvilágát mutatja be. Sehol máshol nem láttam még egy helyen, ilyen sok ritka és különleges fajt. Hét kert található itt: a majomkenyér- és palackfák gyűjteménye, a kaktusz ültetvény, valamint az ausztrál, a dél-afrikai, a dél-amerikai, a kaliforniai és a mediterrán kert. Az üvegház közepén hatalmas teret alakítottak ki, amelynek elrendezése és témája a különböző szezonális ünnepek, fesztiválok szerint változik. Amikor ott jártam minden karácsonyi fényárban úszott. Gyönyörűen feldíszített fák, rengeteg különleges virág és egyéb dekorációs elem tette még különlegesebbé a hely hangulatát.

Ezután a Cloud Forest nevű másik növényházat néztem meg, ahol a kiállítás futurisztikus köntösben mutatja be a trópusi hegyvidék növénytakaróját. Egy 35 méter magas mesterséges hegy található itt, amelyről a világ legnagyobb beltéri vízesése zúdul alá. Az építmény tetejére lifttel lehet felmenni, majd a hegyoldal mentén kialakított függőhidakon végigsétálva tekinthető meg a gyűjtemény. A párás térben láthatunk orchideákat, páfrányokat, begóniákat, húsevő virágokat és még sok más növényt.

Az épületet elhagyva nagyon érdekes boltba botlottam, ahol különleges ékszereket és dekorációs tárgyakat találtam. Mindegyiket növényi motívumok jellemeztek, de leginkább az orchidea virágforma jelent meg rajtuk. Ahogy közelebbről megnéztem ezeket a darabokat, észrevettem, hogy nagyon valósághűen ábrázolják az orchideákat. Egy készséges eladónő azonnal fel is világosított arról, hogy ez nem véletlen.

A RISIS Jewellery és a La Belle Jewellery szingapúri márkák ugyanis igazi orchideákból készítik ékszereiket és dísztárgyaikat. Mindkét cég speciális, egyedi technológiát fejlesztett ki, amely segítségével képesek a trópusi virágokat eredeti szépségükben megőrizni, és dekorációs elemként beépíteni alkotásaikba. A RISIS Jewellery szakemberei a gondosan kiválasztott orchideákat finom rézréteggel látják el, majd az így tartósabbá és szilárdabbá váló növényeket 24 karátos arannyal vagy értékes ródiummal vonják be. A trópusi virágok mellett, gyakran használnak különböző féldrágaköveket és drágaköveket, finom lakkokat, illetve más egzotikus anyagokat. A márka darabjai nem csak Szingapúrban, hanem az egész világon keresettek. Hozzám leginkább a különböző fajtájú orchidea virágokból készült fülbevalók, gyűrűk és brossok álltak a legközelebb. Akinek tetszenek ezek a darabok, annak javaslom, hogy keressen rá a márka hivatalos oldalára (itt), ahol még több különlegességgel találkozhat. Például arany evőpálcika készlettel vagy épp igazi orchideákkal díszített tányérokkal.

RISIS Jewellery ékszerek (balról jobbra, fentről lefelé): 1.) Renantanda típusú orchideából készült gyűrű; 2.) Renantanda típusú orchidea virágokból készült nyaklánc; 3.) Phalaenopsis típusó orchidából készült toll- és kártyatartó faszén alapon; 4.) Renantanda típusú orchidea virágokból készült bross. (Képek forrása: itt.)

A másik márka, a La Belle Jewellery "24 karátos arany-növény kollekciójának" minden egyes darabja technikusok és művészek aprólékos munkájával készül, amely 40 finom lépésből, valamint 5 napi kézműves munkából áll. A saját farmjukon termesztett orchideák és más trópusi virágok felületére finom rétegben magas minőségű speciális lakkot visznek fel. Ez az áttetsző anyag látni engedi a növények eredeti színét és változó árnyalatait. Ezt követően réz segítségével megerősítik, majd arannyal kiegészítve elkészítik a darabokat. Nekem nagyon tetszett, hogy a lakkréteg alatt látni lehet az igazi virágok formáját és színét. Mivel a természetben nincs két teljesen egyforma virág, így a márka minden darabja érzékelhetően eltérő és egyedi. A fülbevalók fogtak meg leginkább, nem is tértem haza üres kézzel… A márka weboldalát itt találjátok.

Valódi orchideából készült medálok és brossok a La Belle Jewellery 24 karátos arany-növény kollekciójából (saját kép)

Orchidea virágok szirmaiból készült fülbevalók a La Belle Jewellery 24 karátos arany-növény kollekciójából (saját kép)

Orchidea növény virágos szárából készült dísztárgyak a La Belle Jewellery 24 karátos arany-növény kollekciójából (saját kép)

A két márka mellett mások is képviseltették magukat a Gardens by the Bay, Canopy elnvezésű boltjában. Többek között a Swarovski cég is kiadott egy orchideákat ábrázoló ékszerkollekciót. Persze ezek nem valódi virágokból készültek.

Orchidea virágot formázó Swarovski gyűrű (saját kép)

A Gardens by the Bay lenyűgöző és semmi máshoz nem hasonlítható élményt nyújt. Jövő héten újra megyek, mert szeretném megnézni azokat a látványosságait is, amelyeket legutóbb már nem tudtam bezsúfolni a programba. Kíváncsi vagyok a Szitakötő és a Jégmadár nevű tavakra, amelyek a vízi ökoszisztéma törékenységére, illetve az ember által okozott, visszafordíthatatlan természeti folyamatokra hívják fel a figyelmet. El fogok látogatni az Örökség-kertbe is, ahol növényeken keresztül mutatják be Szingapúr három legnagyobb etnikai csoportjának – kínai, indiai, maláj – történelmét és kultúráját, valamint a terület gyarmati múltját is felelevenítik. A kínai részen, például fügefa alatt helyeztek el egy Buddha szobrot, vagy a maláj kertben hagyományos házat építettek, bambuszból és különböző faagyagokból. Estére szeretném hagyni a Szuperfa-ligetet, illetve az Arany és Ezüst kerteket. Ezekben található az a 18 futurisztikus szuper-fa, amelyek „törzsén” 25-50 méter magas függőkerteket alakítottak ki, több mint 160 ezer növénnyel, köztük orchideákkal és más trópusi virágokkal. Ezek közül 11 szuper-fa napkollektorral van felszerelve, de van olyan is, amelyik például az esővizet gyűjti össze vagy más funkciókkal rendelkezi. Az építmények sötétedés után világítanak és zenélnek. Szeretnék felmenni majd, hogy lássam a kilátást a 22 méter magasan található, két fát összekötő, hosszú függőhídról.

Borbély Gabriella, Szingapúr, 2016 november vége