A Párizsi Iparmûvészeti Múzeum ékszer galériája

Múlt héten Párizs belvárosában az Iparművészeti Múzeum (Les Art Décoratifs) csodálatos ékszer galériájában jártam - többször is, ami azt illeti. A gazdag és különleges gyűjtemény annyira magával ragadott, hogy úgy döntöttem, a következő blogbejegyzésem erről fog szólni. Fogadjátok szeretettel.

A múzeum díszes előcsarnoka felett kis folyosó köti össze a két sötét, ám egyben csillogó atmoszférájú kiállítótermet. Az itt található, mintegy 1200 alkotás az ékszerek történetét mutatja be, a középkortól egészen napjainkig. A gyűrűk, karkötők, nyakláncok, fülbevalók, brossok, medálok, ruha- és hajdíszek időrendi felvonultatásán túl, az ékszertervezés és előállítás lépéseivel is megismerkedhetünk.

A szokványostól eltérő múzeumi terek, padlótól plafonig, feketék. Az ékszereket az üveggel borított falakon, célzottan megvilágítva helyezték el. A fokozottan őrzött galériában sajnos tilos fotózni, ezért csak a kollekció hivatalos honlapján közzétett képeket tudom megmutatni nektek.

A nagyobbik kiállítóterem

Az időrendi kiállítás a nagyobbik teremben kezdődik a középkor és a reneszánsz időszakának jellegzetes darabjaival. Magyar látogatóként érdekesség, hogy rögtön az első kreációk között felfedezhetünk egy V. századi Magyarországról származó, aranyból és gránátból készült gyűrűt. A kollekció ezt követően 18. századi ékszerekkel folytatódik, majd felvonultatja a 19. század változatos alkotásait. Az Art Nouveau stílus René Lalique, Georges Fouquet, Lucien Gaillard és a Vever Ékszerház kivételesen gyönyörű darabjain keresztül elevenedik meg.

1.) Leveles gyűrű, René Lalique, Párizs, 1900 körül (Anyagok: gyöngy, áttetsző zománc, arany)

2.) Gyöngyvirág fésű, René Lalique, Párizs 1900 (Anyagok: világos szaru, átlátszatlan zománc, arany)

Az Art Deco irányzat és az 1930-as évek ékszereinek bemutatása, olyan tervezők munkáin keresztül valósul meg, mint Raymond Templier, Jean Després vagy Jean Fouquet. A Vendôme tér nagy ékszerházainak, például a Boucheron-nak és a Cartier-nek, jellegzetes darabjai közül szintén láthatunk itt néhányat.

1.) Bross, Raymond Templier, Párizs, 1925 (Anyagok: platina, zománc, gyémánt)

2.) Gyűrű, Jean Després, Franciaország, 1937 (Anyagok: platina, arany, gyémánt)

A kronológiai bemutatás a kisebbik teremben folytatódik, az 1940-es évek francia tervezőinek kreációival (Line Vautrin, Albert Duraz) és más művészek (Georges Braque, Alexandre Calder, Henri Laurens, Jean Lurçat) darabjaival . Ezt követően Torun, Jean Dinh Van, Costanza, Henri Gargat, Ettore Sottsass és a skandináv alkotók (Eila Minkkinen, Tone Vigeland) munkáin keresztül fedezhetjük fel a '60-as, '70-es évek ékszereinek formai megújulását.

1.) Nyaklánc, Georges Braques és Heger de Löwenfeld, Franciaország, 1962 körül (Anyagok: arany, gyémánt)

2.) Nyaklánc, Line Vautrin, Párizs, 1945 (Anyagok: aranyozott bronz)

Az 1980-as évektől egészen napjainkig megfigyelhető, többek között Gilles Jonemann és más ékszerészek munkáin, a kísérletezés és a sajátos eltérés a hagyományos látásmódtól – nem csak az alkotások formavilágában, hanem az anyaghasználatban is.

1.) Gyűrű, Gilles Jonemann, Franciaország, 1998 (Anyagok: fürjtojás és ezüst)

2.) Fülbevaló, Raphaelle Gautier, Franciaország, 1983 (Anyagok: ébenfa és színes szintetikus anyag)

Ha végigjártuk az ékszerek kronológiai bemutatását, érdemes visszatérnünk a nagyobbik terembe, mert itt folytatódik a kollekció második része. A kiállítás megálmodói a helyiség teljes hosszában egy egész falat szenteltek az ékszertervezés és -előállítás témájának. Ez a rész az ékszerész szakmában használt különböző nyersanyagokat mutatja be tematikusan csoportosítva.

Az ékszerész szakmában felhasznált anyagok tematikus csoportosítása

Megismerhetjük a drágaköveket, a szakmában használt fémeket - nemcsak az aranyat és az ezüstöt - hanem úgynevezett helyettesítő anyagokat is, például az acélt, az öntöttvasat vagy a rézötvözeteket. Találkozhatunk szerves anyagokkal: üveggel, korallal, gyönggyel, elefántcsonttal, teknősbéka-páncéllal vagy kagylóhéjjal. Ezek között szokatlanabbakat is felfedezhetünk, például emberi hajat vagy változatos halpikkelyeket. A kortárs darabok sokszínűségére világítanak rá, többek között az olyan modern anyagok, mint a strasszkövek és a különféle műanyagok. A kiállításnak ez a szakasza - a kezdőfázistól egészen a végeredmény megszületéséig - az ékszer-előállítás lépéseibe is betekintést enged a látogatóknak.

Végül zárásként mindenképpen nézzük meg a nagyobbik terem közepén elhelyezett három vitrint is, amelyekben kínai, japán és indiai ékszereket válogattak össze. Az itt elhelyezett hajdíszek, övcsatok és nyakláncok különösen szép és ritka darabok.

Hajtű, Kína, 19. század (Anyagok: jégmadártoll, bambusz, bőr)

A képekért köszönet a Musée des arts décoratifs de Paris-nak.

Borbély Gabriella, Párizs, 2016 november eleje